Egyszerre tartalmaz érzelmi töltetet és kemény üzleti megfontolásokat, ráadásul ez utóbbi – a szervezők, a Positive Attitude Consulting alapítóinak véleménye szerint – az elsőből következik. Ugyanis a siker szoros összefüggésben van a boldogsággal, elégedettséggel, és bár több összetevő határozza meg, hogy valaki boldognak érzi-e magát vagy sem, jelentős mértékben mégis hozzáállás és döntés kérdése.

Az embert már a cím olvasásakor az előítéletei vezérlik, hiszen a boldogság, a pozitív gondolkodás bizonyos értelemben “elhasznált” fogalom lett, ahogy arra az első előadó Szondy Máté klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa rámutatott. A vulgárpszichológia rátette a “kezét” erre a szókapcsolatra. Ez lehet az oka a prekoncepcióknak, pedig jelen esetben egy nagyon alaposan, tudományos módszerekkel kutatott területről, a pozitív pszichológiáról van szó, amely adatokkal támasztja alá a módszert.

Nem a pénztől…

A pozitív pszichológia a 2000-es évek elején született, egyik alapvető vizsgálata szerint a fogyasztás és a jó anyagi helyzet nem áll egyenes arányban a boldogsággal. Ugyanis, akiknek a gazdasági helyzete javult nem lettek feltétlenül tartósan boldogabbak. Sőt a lottónyertesek vizsgálatából is az derült ki, hogy a hatás csak átmeneti, három-négy hónapig tart, de utána a boldogságszint visszaállt a kiindulási állapotra. A világ leggazdagabb üzletemberei nem voltak jelentősen boldogabbak, mint az eszkimók, az amishok vagy a maszájok. Ha pedig nem az anyagi javak vezetnek a tartós boldogsághoz, akkor micsoda?

Martin Seligman amerikai pszichológus szerint boldogsághoz a kellemes, az aktív és a értelmes élet vezethet. Utóbbi kettőt bárki átélheti, például, aki felolvad abban a tevékenységben, amit végez, aki úgy érzi, van értelme a munkájának. Mindez pedig a társas kapcsolatokra is befolyással van, hiszen az ember szociális lény, akit társas kapcsolatai határoznak meg. A boldog ember vonzóbb, aki pedig boldog az nyitottabb, könnyebben teremt kapcsolatot, így sikeresebb is lesz. Az agy beállítódása a munkavégzési képességet is befolyásolja, erre többek között egy érdekes kísérlet a bizonyíték: egy orvoscsoporto vizsgálata során az derült ki, hogy a hangulatuk erősen befolyásolta, hogy milyen minőségű diagnózisokat állítottak fel.

A jó hír, hogy a boldogság fertőző! Különösen, ha egy közösség összezár, összetart. A gazdasági válság sok helyen okozott komoly nehézségeket, ugyanakkor ahol válaszul a közösség összezárt ott a boldogságszint nem csökkent – ahol ez nem történt meg, ott viszont csökkenés volt tapasztalható.

Fluktuáció ellen együtt töltött pihenőidő

A munkahelyi elégedettség nagyon apró dolgokon múlhat. 2013-ban egy indiai call centerben ahol nagyon nagy volt a fluktuáció egyetlen apró változtatást vezettek be a dolgozók életébe: egyszerre mehettek pihenni, így lehetőséget kaptak arra, hogy egymáshoz kapcsolódjanak. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy elégedettebbek legyenek a munkájukkal, kevesebben akarjanak elmenni a cégtől.

Az indiai illetve a gazdasági válság példája is elvezet ahhoz a válaszhoz, amire a narancssárga béka szeretne megoldást adni, vagyis a meglévő emberi erőforrások kreatívabb “felhasználására”. Azzal kell többet tennünk, amink van, vagy amink maradt, úgy hogy közben az emberek hozzáállásán is igyekszünk változtatni, emelte ki Paul Rigby vezető tréner. Ez azért is tűnik szükségszerűnek, mert a Gallup 142 országban végzett felmérése szerint a dolgozók 63 százaléka elégedetlen a munkájával, további 24 százalék “aktívan” boldogtalan, vagyis a környezetét is negatív irányba próbálja befolyásolni, és mindössze 13 százalék boldog és elégedett – ez pedig elenyésző kisebbségnek tűnik.

Ezek a boldogtalan emberek mintegy 450-550 milliárd dolláros kárt jelentenek a gazdaságban egy év alatt. Nagy-Britanniában 70 millió munkanap megy veszendőbe olyan betegszabadság miatt, amikor a kollégák, akik nem érzik jól magukat, betelefonálnak, hogy ma nem jönnének be dolgozni.

A pozitív érzelmi állapot a boldogság, a boldog ember pedig elégedettebb, így jobban törekszik, jobban teljesít. Háromszor kreatívabb, 31 százalékkal produktívabb – legalábbis Shawn Achor a siker és a boldogság közötti kapcsolat vezető szakértőjének kutatási adatai szerint. Ugyanakkor sokkal könnyebb boldoggá válni, mint boldognak maradni. Ugyanis a környezet először gyakran kiközösíti a boldogabb embereket, ahogy a fenti számokból láttuk, a többség lehúzná magához a kisebbséget (a 13 százalékot). A munkahelyi előírások is általában a konformizálódást, az alkalmazkodó viselkedést erősítik meg. Így komoly energiát igényelhet, ha valaki ettől el akar térni, akár pozitív irányban is. Ha azonban már sikerül elérni egy kritikus tömeget, mondjuk egy munkahelyen sok lesz a boldog ember, akkor a pozitív példa, ahogy egy tóba dobott kő által keltett hullámok, tovább terjed.

Belépő buli?

Elgondolkodtató felvetés például, hogy egy távozó munkatársat bulival, beszédekkel, esetleg ajándékkal búcsúztatnak, egy újonnan belépőnek, aki onnantól kezdve a csapatot erősíti, sokkal ritkábban van része hasonlóban. Pedig akár egy ilyen kis lépés, a kötelező orientáción túl, már a kezdetektől megalapozhatja a szociális kapcsolatokat, a munkáltatóhoz való hozzáállást.

De hogy jön mindehhez a narancssárga béka? A béka egy tanmese szereplője, amely arról szól, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik pocsolya mellett döntünk, illetve, hogy kivel is szeretnénk egy pocsolyába kerülni. A narancssárga béka azt jelképezi, amit a pozitív pszichológia eredményei adhatnak hozzá a munkahelyi rendszerekhez, és hogy mindez hogyan idomítható, építhető be a mindennapok gyakorlatába.

http://www.hrportal.hu/hr/sikeres-cegnel-dolgozik-boldog-emberek-kozott-20141002.html