Európa országaiban a következő kérdést tették fel: “Egy tízes skálán mennyire elégedett összességében az életével?” Meglepetés nem született, a skandináv és a Benelux államok lakói a legelégedettebbek az életükkel. A bolgárok a legboldogtalanabbak, de Magyarország is az összátlag alatt teljesített.

Mi is megkérdeztük a március 18-án tartott „Boldogság mint versenyelőny” című HVG szemináriumon az érdeklődőket. A kérdőívet Sonja Lyubomirsky által használt kérdőív alapján állítottuk össze. A kitöltők 7-es skálán átlagban 5,3-as értéket adtak, ami jelentősen jobb a most közzétett felmérésnél. Természetesen a két felmérés semmiképpen sem mérhető össze, sem méretében, sem a feltett kérdések különbözősége miatt, bennem mégis elindított néhány gondolatot.

Az, hogy foglalkozunk a boldogság gondolatával és elképzeljük, hogyan lehetünk boldogabbak, máris az első lépés hétköznapjaink boldogabb megéléséhez mind otthon és a munkahelyen. Lyubomirsky kutatása rámutatott arra, hogy az egyén boldogságának csupán 10%-a függ a külső környezeti tényezőktől.

40%-a az egyénen múlik. Aki foglalkozik a boldogság gondolatával, már tesz önmaga boldogságáért. Volt olyan résztvevő, akit az első kérdése alapján a szkeptikusok csoportjába soroltam, mert hogy szkeptikusok mindig vannak, és jó hogy vannak, mégis a szünetet követően olyan változási célt tűzött ki magának, ami mind önmaga, mind beosztottjai hasznára válhat.

Mi szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon?

A pozitív pszichológia számos képviselője Seligmantól Achorig állítja, hogy a boldogság választás kérdése. Hogyan válasszuk a boldogságot? Hogy tegyük meg a kis lépéseket, melyeket 21 napig szisztematikusan, kitartóan ismételnünk kell ahhoz, hogy az új, vágyott és elhatározott szokás beépüljön a mindennapjainkba? El kell érnünk, hogy az új tevékenységet 6-20 másodpercen belül elkezdjük (‘20 másodperces’ szabály). Ha azt szeretnénk egy szervezetben, hogy a munkavállalók mondják el véleményüket, legyenek proaktívak, pl. állíthatunk fel véleményládát a bejáratnál, rendszeresen megkérdezhetjük őket – itt megjegyzem, fontos, hogy kapjanak visszajelzést is, legyen értelme a véleménynyilvánításuknak.

A szeminárium résztvevői elhatározták, hogy megváltoztatnak egy-egy dolgot az életükben. Ezeket lépésről – lépésre 21 napos akcióterv segítségével építik be a mindennapjaikba mind egyéni, mind szervezeti szinten.

A programon beszélgettem kis- és középvállalkozások vezetőivel, tulajdonosaival, akiknél egy-egy munkatárs hangulata, munkahelyi elköteleződése is jelentős hatással van a 10-50 alkalmazott között. Számukra és a nagy cégek, multinacionális vállalatoknak is egyaránt forradalmi felismerés lehet, hogy a már kipróbált folyamatoptimalizálások, HR rendszerek mellett rendkívül eredményjavulást érhetnek el a pozitív pszichológia egyszerűnek tűnő ajánlásaival.

A boldog munkatárs egyben elkötelezett is. Ezt az állítást Shawn Achor 2012-ben alátámasztotta a Harvard Business Rewievben közzétett kutatásával. Azok a vállalatok – legyen az kis- közép- vagy nagyvállalat – amelyek tulajdonosai, vezetői felismerik ezt a tényt és tesznek azért, hogy a munkatársak mindennapi munkahelyi boldogságszintje emelkedjen, a végső ügyfélelégedettség növelését várhatják az apró, pénzkímélő változásoktól. Tony Baker az Insurance of Intermediaires Inc. igazgatója már 1,5 éve együtt dolgozik Shawn Achorral, és üzleti sikerekről számol be annál a cégnél, mely nehéz összeolvadáson ment át 1,5 évvel ezelőtt.

Azok, akik a 7-es skálán adott 5,3-as értek el, már ráléptek arra az útra, hogy odafigyeljenek a mindennapi boldogság megélésére és élvezzék ennek hozadékát mind a magán- mind a munkahelyi életben.

A Positive Attitude Consulting kizárólagossággal hozta el a hazai és közép-európai vállalatoknak Shawn Achor Harvardon elindított pozitív pszichológiai kutatására épülő programját, mindezt strukturált fejlesztési folyamatba illesztve, a szervezet munkatársainak bevonásával, hatékony és költséghatékony formában.

Kisszőlősi Szánthó Beáta

Alapító partner, Executive Coach, Tréner

Egy kis extra: Gyakorlatok a 7 alapelv mentén

1. A boldogság mint versenyelőny

Gondolj valami vágyott dologra, pozitív élményre például nehéz prezentációk, megbeszélések előtt. Arra összpontosíts, amit tudsz, és ne arra, amitől félsz. (És semmiképpen ne azzal foglalkozz, amit el akarsz kerülni.)

Menj ki a friss levegőre – napi 20 perc séta a friss levegőn jelentős eredménynövekedést hozhat. A kutatások szerint az 5 perces tornagyakorlatok (fekvőtámasz, guggolás, húzódzkodás stb.) óriásit emelnek a hangulatodon és segítenek összpontosítani az akaraterődet.

Meditálj – A meditációt közvetlenül követő percekben nyugalmat, elégedettséget, ugyanakkor megnövekedett tudatosságot és empátiát élünk meg, hatása pedig tartósnak bizonyul. Majdnem mindegy, mit csinálsz, ha a légzésszámot sikerül percenként 4–6 között tartanod néhány percen át úgy, hogy ez természetesen zajlik és nem szakadsz bele. Ehhez sok gyakorlás kell.

2. A támaszték és az emelő

Fontos, hogy megtanuljuk mi magunk beállítani a hangulatunkat és a hozzáállásunkat (a támasztékunkat) olyan módon, hogy az erőt adjon (az emelő) a kiteljesedéshez és a sikerhez.

Gyakorlat: egy tiszta papírra írj fel egy olyan feladatot, amit értelmetlennek tartasz. Utána addig gondold újra, amíg fel nem fedezed, hogy számodra hogyan lehet mégis értelmes (pl. mit tanulhatsz meg általa, milyen élvezetes részei vannak mégis).

3. A tetrisz-hatás

Amikor az agyunk benne ragad egy olyan mintázatban, amely a stresszt állítja előtérbe, vagy a negatívumokat és a kudarcot, akkor saját magunk építjük ki az utunkat a kudarchoz. Napi 5 perc ráfordítással áthangolhatod az agyadat, hogy a lehetőségeket vegye észre, ne a negatívumokat.

Gyakorlat: Írj le három jó dolgot minden este három héten át, ami aznap történt veled. Kombinálhatod azzal, hogy akinek tudod, kimutatod érte a háládat is.

4. Felfelé bukás

Egy szakterületnek az a szakértője, aki a lehetséges összes hibát elkövette már. Nem a kudarcaink ellenére tudunk felfelé haladni, hanem éppen a kudarcok által. Mint az aikido: a bukás lefelé tartó lendületét visszafordíthatjuk és éppen ez által indulhatunk felfelé.

Alakítsd át a magyarázó stílusodat az ABCD-módszerrel: Adversity (megpróbáltatás) à Belief (hiedelem) à Consequence (következmény) à Disputation (átértelmezés).

5. A Zorro-kör

Akár a masszív tanult tehetetlenségből is úgy lehet kitörni, ha először arra a területre összpontosítunk, amit vallóban uralni tudunk. Ha ez megvan, akkor szisztematikusan lehet tágítgatni, és egyre nagyobb területeket tudunk a befolyásunk alá vonni (kaizen: folyamatos fejlesztés). 1) tudatosítás, 2) azonosítani kell, mire van és mire nincs befolyásunk (amire nincs, azt hagyni kell), 3) a kör tágítása közepes nehézségű feladatokkal (flow-élményt az okoz, ami mindig eggyel nehezebb, mint ahol tartunk).

6. A húsz (másod)perces szabály

Az elért változásokat néha nehéz maradásra bírni, mert az akaraterőnk véges, és éppen úgy viselkedik, mint az izmok: edzéssel erősíteni lehet, de a használattal kifárad, tartósan ki is tud merülni. A szokások elvégzéséhez kevesebb energia kell.

Ha 20 másodpercen belül mozgósítod a szükséges mennyiségű aktivációs energiát és 20 percen át fenn tudod tartani a kellemetlen tevékenységet, akkor 20 perc után nyugodtan leállhatsz vagy folytathatod, ha már lendületben vagy. Ilyen „löketekben” nagyon sok dolgot el lehet végezni, ami akár évek óta tornyosul előttünk. Választási lehetőségek esetén úgy rendezd el a helyszínt, hogy könnyebb legyen elérni a hasznos dolgot (mazsola az asztalon), mint a haszontalant (csoki a spezjben). Így alakíthatunk ki jó szokásokat a rosszak helyett, amelyek egy idő után már minimális erőbefektetéssel is jól működnek. És zárd be az Outlookot, amíg dolgozol.

7. Támaszkodjunk embertársainkra

Válsághelyzetben a cégek éppen a tréningeket és a közösségi tevékenységeket építik le először, pedig akik igazán sikeresek, azok épp ilyenkor szánják rá a legtöbb időt, hogy barátaikkal, családtagjaikkal, munkatársaikkal élénkítsék a kapcsolatot, mert ezekből a kapcsolatokból hajtóerőt nyernek. A „network” biztonsági háló is, amely nem engedi, hogy a szükségesnél jobban megüsd magad, amikor padlót fogsz. A társas támogatottság és a boldogság közötti korreláció 0,7! A minőségi kapcsolat nem feltétlenül jelent elmélyült kapcsolatot (a munkahelyi közös kávézás épp elég lehet). Vezetőként átrendezheted úgy a céges tereket, hogy az nagyobb lehetőséget adjon az embereknek találkozni.